Fogászat - Fogszabályozás

A fogak szabályzása több szempontból is fontos lehet. Mind esztétikai, mind funkcionális szempontból jelentőséggel bírhat. Esztétikai szempont, hogy a harmonikus arc és fogazat kellemes benyomást kelt, és magabiztosságot kölcsönöz az embernek. Kellemes érzéssel tölt el minket, amikor tükörbe nézünk. A külső és a belső pozitív visszajelzés erősíti önbizalmunkat, nem kell többé visszafogottan nevetnünk, fogainkat takarva mosolyognunk. A fogszabályzó viselése és a rendezett fogazat egészséget és a saját egészségünkkel való törődés igényét sugározza mások felé. Ez azt sugallja, hogy törődünk egészségünkkel, hajlandóak vagyunk tenni magunkért.

Az esztétikumon túl számtalan funkcionális megfontolás is alátámasztja a fogszabályzás fontosságát. A torlódott, egymást részben fedő, vagy éppen hézagos fogakat sokkal nehezebb, vagy éppenséggel lehetetlen megfelelően tisztítani. Sok esetben a szuvasodás és az ínygyulladás oka a szabálytalan fogazat. Még a legnagyobb igyekezeteink ellenére is, idővel kialakul valamilyen elváltozás, ami rövidíti a fogak élettartamát. Célszerű tehát a bajt inkább megelőzni.

A fogaknak a hangképzésben is nagyon fontos szerepük van. A fogazat bizonyos rendellenességei ezért különböző beszédhibák kialakulásához vezethetnek, melyeket természetesen csak a fogszabályzás segítségével lehet orvosolni. Ezen túlmenően a fogak helytelen érintkezése bizonyos fogakra többletterhelést ró. Szabályos helyzetben a rágóerő egyenletesen oszlik el a fogakon. A többletterhelés esetén a túlterhelt fogak fájdalmassá válhatnak, az őket körülvevő fogágy károsodhat, illetve maga a rágóízület elváltozásainak hátterében is ez állhat. A fogak rendellenes helyzete sok esetben a rágóképesség csökkenését eredményezi.

Fogszabályzással számtalan elváltozás kezelhető hatékonyan:

1. Fogazati rendellenességek

• Torlódás
• Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
• Áttörésben visszamaradt fog
• Keresztharapás (pl.a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
• Fogíven kívül, vagy belül álló fog
• Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
• Számfeletti fogak
• Fogcsíra hiánya
• Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat,ezáltal az alsó metszőfogak a szájpadlást érintik)

2. Állcsontokat érintő rendellenességek

• Alulfejlett, vagy éppen túl nagy állkapocs
• Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
• Aszimmetria
• Ajak- és szájpadhasadékok
• Fogpótlás előkészítése (ha a fogak helyzete, tengelyállása nem garantálja a fogpótlás sikerét)
• Fogágybetegség miatt meggyengült fogak sínezése

Mikor érdemes elkezdeni a fogszabályozást?

A beszédhibák kialakulásának megelőzése céljából már 4 éves kor után el lehet kezdeni a fogakat szabályozni, ha valamilyen harapási eltérés észlelhető a tejfogazatban. 6-12 éves korig a legkedvezőbbek a feltételek a szabályzáshoz, mivel a növekedés ekkor zajlik a leggyorsabb ütemben. Ebben a korban a legtöbb rendellenesség jól kezelhető. Ha nem tapasztalunk komolyabb eltérést a gyermek fogazatán, ebben az életkorban elég elvinni az első ellenőrzésre. A tinédzserkori kezelések kapcsán főként rögzített fogszabályozó készülék viselése jön szóba. Felnőttkorban is szép eredményeket lehet elérni a rögzített készülékkel, a fogak még ilyenkor is elmozdíthatók az állcsontban. A készülék a fogakon keresztül tulajdonképpen a csontra fejt ki erőhatást. A csont a nyomás hatására felszívódik, húzás hatására gyarapszik. Így a fog a nyomás irányába mozdul. Ez a mechanizmus bármely életkorban hatékonyan működik. Tehát a fogszabályzás életkortól függetlenül kivitelezhető.